Határozott azon álláspontom, hogy - különösen a világjárvány óta - az emberek digitális kitettsége minden eddiginél jelentősebb, egyre több tevékenységünket, aktivitásunkat és a mindennapokhoz szükséges ügyletünket „szervezzük ki” az online térbe, a mindenki által ismert nagy platformok fennhatósága alá.

Ezen folyamatok eredményeként sokkal többet időzünk monitorok és/vagy okos telefonok előtt, másrészről az elmúlt bő egy évtizedben egyre több ügyletünk virtuálisan történik meg a fizikai folyamatokat kiváltva/felváltva, így egyre több jogunkat és igényünket is digitálisan érvényesítjük.

Ezen folyamatok során el kell jutnunk egy olyan helyzetbe - akár jelentős jogsegélyi tevékenységgel -, hogy a nagy platformszolgáltatók által üzemeltett online felületeken is bírjunk mi emberek a lebonyolított ügyleteink, digitális profiljaink, portfólióink, illetve tartalmaink vonatkozásában valós, átlátható és érdemi jogorvoslati lehetőségekkel.

Ezen jogos igények érvényesítésében gyakorlati lehetőséget biztosít, hogy az Európai Bizottság 2022. év során elfogadta a digitális piacokról (DMA – Digital Markets Act) és a digitális szolgáltatásokról (DSA – Digital Services Act) szóló rendeleteket.

Természetesen értem – különösen a közösségi oldalak vonatkozásában felhozni szokott - érvelést, hogy a „házibuli” szervezője határozza meg a szabályokat, hiszen valóban privát gazdasági társaságok kockázatvállaláson alapuló termék- és szolgáltatás fejlesztéséről van szó, azonban a fentiekben hivatkozott emberi létezésben bekövetkezett paradigmaváltásról, illetve az Európai Unió által deklaráltan védett jogosultságokról és értékekről van szó.

A hivatkozott uniós jogforrások biztosítják a megfelelő jogalapot a fentiekben hivatkozott jogérvényesítésekhez.

A gyakorlatban ezen mamut szolgáltatók leginkább algoritmusokat felhasználva próbálják meg gyakran kiüresíteni a jogorvoslat – egyébként a jogbiztonság szempontjából kiemelkedő jelentőségű – jogintézményét.

Azonban tekintettel azon axiómámra, hogy az emberiség „digitális kitettsége”, életformánk változása általános jelenséggé vált, különösen a pandémia árnyékában telt két hosszú év után, ezen globális változásoknak szükségszerűen magukkal kell hozniuk a digitális jogérvényesítés megvalósulását.

Ebben a folyamatban szeretnék – több kollégámmal közösen – tevékenyen részt venni és egyrészről csökkenteni az emberek digitális kitettségét, másrészről a jogtudatosságot friss tartalommal megtölteni a XXI. századi digitális környezetben.